Baráti Kör hírei

Egyetemünk Baráti Körének tagsága igazán nem panaszkodhat, a hóvégi klubnapokon érdekesebbnél érdekesebb programok várják őket. Március végén dr. Kopp Mária professzor asszony, a tizedik születésnapját ünneplő Magatartástudományi Intézet igazgatója ismertette egyik jelenlegi kutatási területük legfrissebb eredményeit. Már az előadás címe is izgalmas: A magatartástudományok oktatásának jelentősége az orvosképzésben.

Megtudtuk, hogy a XX. században alaposan megváltozott a betegségek halálthozó oka. Míg ezeknek korábban a fertőző betegségek domináltak, a változás előtérbe hozta a pszichés, magatartási (életvezetési) és a stressz okozta jelenségeket. Különösen a középkorú férfiak halálozási és depressziós átlagértékei hatnak riasztóan, kimutatva a dohányzás és az alkoholfogyasztás kockázati tényezőit. Visszavezethető ez a munkahelyeken való megfelelésre, a munkanélküliségtől való félelemre, az eddigi életnívó csökkenésére, stb. Az elmondottak kihívást jelentenek az orvoslás módjában, ebből következően pedig az orvosképzésben. A gyógyító munka mellett fontos szerephez jut a pszichés állapot vizsgálata, a társadalmi hatások értékelése, mert ezek nagymértékben befolyásolják a magatartási kockázati tényezőket.

Nem tisztünk, se nem feladatunk az elmondottak szakszerű értékelése. Hírt adtunk róla, mint eseményről. A rengeteg hozzászólás, kérdés pedig mutatja, hogy nagyon fontos, szó szerint életbevágó témáról volt szó.

 -oren-


Meghívó

A Semmelweis Egyetem Baráti Körének áprilisi rendezvényére

Helye: Semmelweis Egyetem Nagyvárad Téri Elméleti Tömb Díszpáholya (1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.)

Ideje: április 30. szerda, 17 óra. Előadó: Róbert László újságíró Előadásának címe: Hit és félelem a társadalomban

Rövid beszámoló: Dr. Molnár Fanni Téma: Mérhető-e a mozgáslátás?

Minden kedves kollégát szeretettel várunk és megjelenésére feltétlenül számítunk! Kérjük, szíveskedjék értesíteni barátait és munkatársait is! Az előadás előtt fél órával büfével várjuk a résztvevőket.

Dr. Monos Emil elnök

 Dr. Turóczy Gergely titkár


Johan Bélára emlékeztek

Az Egészségügyi Főiskolai Kar és az oktatási intézmény Családgondozási Módszertani Tanszéke árpilis 11-én ünnepi megemlékezést tartott dr. Johan Béla professzorról, aki éppen két évtizede hunyt el. Megnyitót mondott dr. Mészáros Judit főigazgató, majd dr. Birtalan Győző egyetemi tanár Johan Béla professzor emlékét idézte fel. Az eseményen megjelent dr. Ungváry György országos tisztifőorvos, dr. Jávor András programfőigazgató, aki a Johan Béla Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program időszerű kérdéseiről beszélt. Ezután Kahlichné dr. Simon Márta főiskolai tanár, a Családgondozási Módszertani Tanszék vezetője beszélt arról, hogy milyen szerepet töltött be Johan Béla professzor a védőnőképzésben. (Az eseményről részletes tudósításunkat a következő lapszámunkban olvashatják.)

I. M.


Csapó - Ruttner Emlékülés - 2003

Az oxidatív stressz jelentősége a szülészet-nőgyógyászatban címmel interdiszciplináris szimpóziumot rendeznek június 5- 6-án. Jelentkezés: T/ F: 06-53-552-144, e-mail: szekely.a@axelero.hu


Egerek és emberek San Fransiscoban

A közelmúltban a Mit tanultam külföldön" előadássorozat első előadójaként dr. Mócsai Attila, az ÁOK Élettani Intézetének tanársegédje sikeres bemutatkozást tartott Egerek és emberek San Franciscóban: Integrin jelpályák vizsgálata knock out egerek segítségével" címmel. A fórum résztvevőit több téma is érdekelte: a kérdések arra irányultak, hogy milyen a knock out egerekkel való munka, miként valósul meg az érrendszer működésével való kapcsolat, illetve hogyan tudják követni az osteoporosis kialakulásának molekuláris mechanizmusát ezeken a speciális egereken. A fiatal tanársegéd 1993-ban egyetemünkön szerzett általános orvosi diplomát, majd csatlakozott a SOTE celluláris és molekuláris élettan PhD- programjához. PhD- diplomamunkáját 1999-ben védte meg a Tirozin-kináz jelátviteli utak szerepe neutrofil granulociták degranulációs folyamataiban" címmel. Eközben 1997-ben négy hónapig EMBO ösztöndíjjal végzett tudományos kísérleteket az olaszországi Veronában, dr. Giorgio Berton kutató laboratóriumában. Itthoni és olaszországi kísérleteik többek között két Journal of Immunology (IF: 7,1) közleményben jelentek meg. Mócsai doktor 1999-2002 között San Franciscóban, a Kaliforniai Egyetem dr. Clifford Lowell vezette munkacsoportjában folytatta tudományos (posztdoktori) tevékenységét. Hároméves tanulmányútja során munkatársaival azt vizsgálták, hogy az immunreceptorok (B- és T- sejt-receptorok, Fc- receptorok) jelátvitelében már ismert folyamatok részt vesznek-e a szervezet fő adhéziós molekuláinak, az integrineknek a jelátvitelében is. Kísérleteikben olyan génhiányos (knock out) egereket használtak, amelyekből genetikailag hiányoztak különböző jelátvivő fehérjék. Méréseit ezen egerekből izolált neutrofil granulocitákon és vérlemezkéken végezték. Az amerikai kísérletek első felében kimutatták, hogy az immunreceptorok jelátvitelének egyik központi molekulája, a Syk tirozin-kináz alapvető jelentőségű az integrinek jelátvitelében is. Ezen kísérletek érdekessége, hogy mivel a Syk- hiányos egerek nem életképesek, méréseikhez embrionális máj felhasználásával létrehozott csontvelő-kimérákat használtak. A későbbiekben igazolták több további, az immunreceptorok jelátvitelére jellemző fehérje részvételét az integrinek által kiváltott válaszokban, illetve a Syk szerepét a nyirokerek fejlődésében. Eredményeiket többek között az Immunity (IF: 18,9), a Science (IF: 23,3) és a Journal of Cell Biology (IF: 12,9) folyóiratokban publikálták. Az elmúlt évek eredményeit összefoglalva Mócsai doktor és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az integrinek jelátvitele hasonlít az immunreceptorok esetében korábban leírt mechanizmusokhoz. Mivel az integrinek csaknem minden sejt felszínén jelen vannak, az immunoreceptorok jelátviteli paradigmája így általános jelátviteli mechanizmusnak tűnik.

Dr. Mócsai Attila véleménye szerint a knock out egerek vizsgálata az egyik leghatékonyabb eszköz az egyes fehérjék élettani szerepének meghatározására - ebben mind a hazai, mind pedig a külföldi tudományos közvélemény egyetért. Magyarországon egyelőre mégis kevéssé elterjedt a knock out egerek vizsgálata, aminek a magyarázata elsősorban az egerek tartásához szükséges feltételek hiányában keresendő. A fiatal tanársegéd tavaly augusztusban tért vissza az ÁOK Élettani Intézetébe, ahol a veleszületett immunitás és a csontátépülés molekuláris mechanizmusait vizsgálja. A kutatás mellett élettant oktat magyar és német nyelven. Az elmúlt három év során fontos nemzetközi kapcsolatokat sikerült kialakítania, ezeket kollaboráció formájában továbbra is ápolják. Az Élettani Intézet lehetőségei szerint támogatja annak érdekében, hogy tapasztalatait és kapcsolatait itthon is kamatoztatni tudja.

Ilonka Mária


Verniszázs

Nem először írunk Nagy Zsolt (Műszaki Főosztály) festői tevékenységéről. Mint ahogy előző lapszámunkban hírül adtuk, április 3-án került sor - nagy érdeklődés mellett - önálló kiállításának megnyitására a Hársfa utcai Kollégium klubhelyiségében. Köszönet illeti a lehetőségért dr. Godó Ferenc kollégiumi főigazgatót.

A megnyitó háziasszonya Kósáné Kertai Daisy, a Magyarországi Orvos muzsikusok Egyesületének elnöke volt. A kiállítást annak rendezője, Ferencziné Bachó Zsuzsa nyitotta meg, aki részletesen értékelve bemutatta a kiállított munkákat, amelyek között láthattunk portrét, csendéletet, tájképet egyaránt. Ez utóbbiakból a Dunajec, illetve a Cseszneki Vár címűt említenénk meg, de ez nem jelenti azt, hogy a többi kép művészileg alulmaradna ezekkel szemben. A látogatók között voltak Varga László főigazgató- helyettes (Műszaki Főosztály), dr. Kádár Ildikó (Tudományos Csoport), Bécsi Antal ny. osztályvezető főmérnök, Haraszti Péter (Biztonságvédelmi Iroda), és még sokan mások. A kiállítás május 10-ig látogatható.

Fotó, szöveg: -ke-


Mi történt a TF-en

A január 23-i kari tanácsülésen bevezetőjében dr. Nyerges Mihály emlékeztetett a jogelőd SOTE-n a kötelező órarendi testnevelés megszüntetésének hátterére, a tantárgy iránt jelentkező jelenlegi igényre. A feladatot a TF kapta meg, amely koncepciójának kidolgozására Dubecz József adjunktus úr kapott megbízást. (Részletek lapunk 11. oldalán.) A Kari Tanács jóváhagyólag tudomásul vette, hogy kormányrendelet előírásának értelmében a 2003- 2004-es tanévtől kezdődően az egyetemre beiratkozott, magyar nyelvű költségtérítéses alapképzésben részt vevő hallgatóval az intézménynek a beiratkozáskor írásbeli szerződést kell kötnie. A tandíj befizetése a beiratkozás feltétele. A Kari Tanács elfogadta azt is, hogy az államilag finanszírozott első alapképzésben részt vevő nappali és levelező tagozatos hallgatóknak - az első félév kivételével - nem kell beiratkozási díjat fizetniük.

Együttműködési megállapodás a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Karával történő közös képzésről

A Kari Tanács elvi jóváhagyását adja az együttműködési megállapodáshoz a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kara és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara között a szociálpedagógus- rekreáció szakon történő közös képzés indításáról. A minőségbiztosítás jogát a képzés időtartamára a TF fenntartja.

Személyi kérdések Dr. Rigler Endre intézetigazgatói megbízását a Sportági Intézetnél támogatta; Dr. Gombocz János intézetigazgatói megbízását a Társadalomtudományi Intézetnél támogatta;

Dr. Nyerges Mihály tanszékvezetői megbízását a Társadalomtudományi Intézet Sportmenedzsment Tanszékére szintén támogatta. A Kari Tanács egyhangúlag támogatta a sportszakember-képző intézmények szakmai vezetői által létrehozott Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégiumot, annak alapítólevélben foglalt céljaival és működési rendjével egyetért.

Kari Tanácsülés (február 13.) Az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról.

Elnök a hallgatói normatívát illetően röviden beszámolt a Gazdasági Főigazgatói Kollégium február 5-én és 6-án Balatonfüreden megtartott ülésén elhangzottakról. Az OM változtatásokat tervez a képzési normatívákat illetően a 3+ 2-es képzési rendszerben. A TF számára kedvezően alakul az új finanszírozási rend. A konferencián új megoldási módként felmerült, hogy a minisztérium a felsőoktatási intézményekkel háromévenként szerződést köt a finanszírozásra biztosítandó összegekről. A Kari Tanács jóváhagyott ülés-és munkaterve javítva felkerült a honlapra. Az egyetemi testnevelés újraszervezésének koncepcióját továbbterjesztette a kar, a tárgyi és pénzügyi feltételrendszer nélkül nem tudják vállalni a feladat elvégzését. Jelenleg várják a karok véleményét, nyilatkozatait arról, tudják-e teljesíteni a leírt feltételeket. A beiratkozási díj elengedése kb. hatmillió forintos veszteséget jelent a karnak. Vissza kell térni az eljárási díjak kérdésköréhez. A Kari Tanács mandátuma áprilisban lejár, a választások megszervezésére dr. Nemes András jogtanácsos úr megkapta a megbízást.

Egyetemi szintű rekreáció szak alapítási kérelme

Dr. Kis Jenő elmondta, a főiskolai szak sikere mellé támogatást kér az egyetemi szint indításához. A szak jól illeszkedik a bolognai képzési rendszerbe. A Kari Tanács egyhangúlag jóváhagyta a Testnevelési és Sporttudományi Kar gondozásában az egyetemi szintű rekreáció alapképzési szak alapítását.

Szabályzat az érdekeltségi rendszer működtetésére

Dr. Nyerges Mihály bevezetőjében elmondta, az egyetem is dolgozik az érdekeltségi rendszer bevezetését szolgáló szabályzaton, ami hamarosan az Egyetemi Tanács elé kerül. Ahhoz jó alapul szolgálhat a TF kari szabályzat-tervezete.

Kutatóintézet alapítása Dr. Radák Zsolt dékánhelyettes úr a tanácsülésen bevezetőjében elmondta, az intézmény tudományos tevékenységén kívánatos javítani. Korábban ezt a célt szolgálta a TFKI, amely vezetői döntés eredményeként megszűnt, és az intézet kutatói a tanszékekre kerültek. Ma ez a rendszer nem működik eredményesen. Hasznosabb lenne a kutatóintézet létrehozásával a feladatokat közösen meghatározni, az erőket egyesíteni, a forrásokat centralizálni. A Sportkórház főigazgatójával folytatott megbeszélés alapján be tud már számolni arról, hogy az OSEI ezzel a céllal elkülönít egy épületet a közös kutatómunkákra. A Kari Tanács elvi jóváhagyását adta kutatóintézet alapításához.

Együttműködési megállapodás a Kaposvári Egyetemmel

A Kari Tanács támogatta az együttműködési megállapodást a Kaposvári Egyetemmel.

Kari Tanács március 13-i ülése Tájékoztatás az edzőképzés helyzetéről és a reform-elképzelésekről

Dr. Kovács Etele bevezetőjében hangsúlyozta, a reform megkezdéséhez elsőként tisztánlátásra van szükség az edzőképzés jelenlegi helyzetében, majd lépésről lépésre lehet kisebb módosításokkal előre haladni az egyes sportágakban. A teljes megvalósítás módozatait, lehetőségeit ismerteti az anyag, kicsit előrevetítve a várható gondokat. Fontos szerep jut ebben a szövetségeknek, a TF-nek és a Továbbképző Intézetnek.

Személyi kérdések A Kari Tanács Dr. Barabás Anikó pályázatát a Kineziológiai és Sportorvosi Intézet Biomechanika Tanszékére támogatta, Dr. Nyerges Mihály pályázatát a Társadalomtudományi Intézet Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszékére támogatta, Dr. Radák Zsolt pályázatát a Társadalomtudományi Intézet Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszékére támogatta, Dr. Tomcsányi Teodóra pályázatát a Kineziológiai és Sportorvosi Intézet Mentálhigiéné Tanszékére támogatta. A Kari Tanács támogatta Krasovec Ferenc könyvtárigazgatói megbízását. A Kari Tanács támogatta dr. Petrovics László Továbbképző Intézet igazgatói megbízását. A Kari Tanács támogatta dr. Eckschmiedt Sándor kollégiumigazgatói megbízását. A Kari Tanács támogatta dr. Szikora Katalin tanszékvezetői megbízását a Társadalomtudományi Intézet Társadalomtudományi Tanszékére. A Kari Tanács támogatta Kovács István pályázatát a Sportági Intézet Atlétika Tanszékére meghirdetett egyetemi docensi állásra.

Események


Orvos és beteg kommunikációja

Manapság egyre nagyobb mérföldkőnek számít egy fiatal pályakezdő orvos életében, hogy az egyetemi évek során milyen tudományos munkásságot fejtett ki. A Bálint-díj oda-ítélése az évek során azt jelzi, hogy a medikusok vagy fiatal orvosok ismét kiemelkedő munkát végeztek. Dr. Zoller Rezső tavaly kapott diplomát az Általános Orvostudományi Karon,

jelenleg családorvos rezidens és belgyógyászat gyakorlatát folytatja, a Bálint-díj első helyezettje volt, dolgozata az Életet mentettem?" címet kapta. Az ÁOK Magatartástudományi Intézetéből dr. Harmathy Éva volt a témavezetője. Az akkor még szigorló orvos egy esettanulmányt dolgozott fel, amelyben egy beteggel való kapcsolatát írta le. A feladat a kezelő orvosban és a betegben lejátszódó folyamatok bemutatása volt, amelyhez nagyon jó megfigyelőképességgel kell rendelkezni.

- Szeretném, ha egy kicsit részletesebben beszélne erről a Bálint-díjas tanulmányról!

- Egy mentős élményemet írtam le. Egy depressziós idős úrhoz riasztottak bennünket, aki sikertelen öngyilkossági kísérletet hajtott végre. A bácsi nem volt hajlandó kórházba jönni, mindenképpen el akart távozni közülünk" és otthonában akart meghalni. A konfliktus az ilyen helyzetekben több síkon zajlik. Jogi szempontból köteles vagyok beszállítani a kezelő intézménybe minden suicidáló beteget, akár rendőri segítséggel is. Az orvosi eskü szintén erre kötelez. Ám ebben az esetben látszott a páciensen, hogy semmiképpen sem akar együttműködni velünk. Abban a szituációban átfutott rajtam egy másik gondolat is, miszerint egy 25 esztendős fiatalnak mennyire van joga beleszólni egy jóval idősebb ember életébe, döntésébe. Tíz percnyi beszélgetés után közvetlen kapcsolat alakult ki kettőnk között, az ellenálló beteg önszántából jött. A bácsi a kórházban rám mosolygott és az mondta: - Köszönöm! Úgy tűnt, hogy az életről való lemondása megváltozott, talán visszatért a remény. Ám az eset mégsem végződött jól. A beteg négy nappal később tüdőgyulladásban elhunyt. Vagyis mégis csak az ő kívánsága" teljesült. Ez nagyon elszomorított, később azonban egy másik aspektusát is megvizsgáltam a történteknek. Az idős ember a lelki magányosságában, élete utolsó perceiben még talált társakat, akik osztoztak a sorsában. Számomra a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy szembesültem a saját érzéseimmel, meg kellett értenem az örök metamorfózis egyik elemét, a halál bekövetkezését.

- Korábban milyen tudományos tevékenységet folytatott? - A pszichonefrológiai munkacsoportban dolgoztam és dolgozom jelenleg is, dr. Mucsi István (ÁOK Magatartástudományi Intézet és ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika) irányítása alatt, ahol dializált vesebetegek életminőségét vizsgáljuk. Emellett dr. Harmathy Éva tanárnő (ÁOK Magatartástudományi Intézet) segítségével abortuszt kérő nők szociális körülményeivel foglalkoztam.

- Jelenleg családorvos rezidensképzésben vesz részt. Szándékában áll-e a kutatást tovább folytatni és későbbi praxisában felhasználni? - Mindenképpen. A családorvos rezidensképzésben a betegek legszélesebb körével találkozom és már aktívan tudom gyakorolni az orvos-beteg kapcsolatot, ami nagyon fontos tapasztalatszerzés számomra. Most belgyógyászati klinikai gyakorlaton vagyok. A betegeknél gyakran látom, hogy csak akkor igazán hatásos a gyógyszeres terápia, ha mellette életvitelükön is változtatni tudnak. Az igazi kihívás ennek olyan mérvű megértetése, hogy saját értelmi szintjükön tisztán lássák jövőjüket és lehetőségeiket. Ezt legalább annyira lényegesnek tartom, mint magát a terápiát.

- Mik a legközelebbi tervei? - A legfontosabb most a minél alaposabb gyakorlati tudás megszerzése. Később szeretnék több szakvizsgát tenni, a családorvoslás után a belgyógyászat, majd később a pszichoterapeuta szakvizsgát. Mindhárom szakterületben az a közös, hogy a páciens hosszú távú életminősége nagyban múlik a kezelőorvos kommunikációján és azon is, hogy mennyire sikerül megértetni a beteggel azt, hogy az egészsége elsősorban az ő kezében van.

I. M.


Kiváló Oktató

Dr. Szökő Éva egyetemi docens (Gyógyszerhatástani Intézet). Szeret oktatni. Ars poeticája: Jóleső érzés átadni a fiataloknak a tudást, ismereteket." Bevallja, az is jó érzés, ha elismerik a munkáját. Mindig volt affinitása a tanításhoz, már elsőéves hallgatóként is szívesen foglalkozott társaival. Friss diplomásként került annak idején az intézetbe, ahol hamarosan gyakorlatokat vezetett, majd az elméleti előadások következtek. Ki kellett alakítania saját előadói stílusát az előadás tudatos felépítése mellett, s túl kellett lenni azon, hogy a foglalkozáson résztvevő negyedévesek még hallgatótársak voltak. A hallgatókkal való találkozásra mindig alaposan felkészül. Partnernek tartja őket, akik előtt a tudásával kíván tekintélyt szerezni. Adni akar, de pontosan megfogalmazza elvárásait is. A gyógyszerhatástanról azt tartják, hogy a legszakmaibb tárgy, s a benne foglaltak fejlődési irama néha elképesztő, de követni kell. Ez követelmény azzal szemben, aki oktat, hiszen a hallgatót mindig a legmodernebb ismeretekkel kell felruházni és ugyanez szükséges a posztgraduális képzésben is.

Nem könnyű oktatni! Mint ahogy azt a docens asszonytól hallottuk: csak nagy empátiával és sok szeretettel lehet csinálni.

Fotó, szöveg: -kondor-


EGYETEMÜNK ÉPÜLETEI

II. Belgyógyászati Klinika

Két szomszédos épületből áll, amiket kb. egy éve fedett üvegfolyosó köt össze. Rendhagyó módon a B" épületről szólunk először, miután ez épület meg előbb, 1877-80 között, Kolbenheyer Ferenc építészmérnök - kultuszminisztériumi tanácsnok tervei szerint. Az akkoriban uj kóróda" elnevezésű épület - 86 betegággyal - kezdettől fogva a betegellátást szolgálta. Impozáns, szép, célszerűen tagolt, az ápolási funkciókat jól biztosító épület volt. A Szentkirályi utca felé eső részt egy kétemeletnyi légteret betöltő, félköríves tanterem zárta le. Az ugyancsak Kolbenheyer

tervezte sebészeti klinika - ma Bőr-és Nemikórtani Klinika - ennek az épületnek tükörképeként lett tervezve.

Az épület szerkezeti részét képező aknás rendszerű szellőzés a maga nemében újszerű műszaki megoldásnak számított, s valamennyi szinten kellemes klímát biztosított.

Sajnos a II. világháború csúnyán elbánt a klinikával, s az azt követő átépítések előnytelen helykihasználást, rossz épületfunkciókat eredményeztek.

Az egyemeletes, nyaktagokkal összekötött háromrészes A" épület 1884-85-ben létesült Weber Antal tervei alapján. Eredetileg 72 betegágyat fogadott be, és egy kisebb tanterme is van. Említésre méltó a földszintjén lévő fa-falburkolatú, szépen bebútorozott úgynevezett magyaros terem. Kondor Endre

II. Belgyógyászati Klinika


Munkarend változás Április 26. (szombat) munkanap, május 2. (péntek) pihenőnap


PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY

 a 2002-2003. tanévre az Általános Orvostudományi Kar IV., V. és VI. éves hallgatói részére

Éliás Edéné közérdekű kötelezettségvállalást tett a Semmelweis Egyetem hallgatói részére.

A felajánlás szerint 150 000 Ft éves kamataiból az Általános Orvostudományi Kar azon hallgatói részesülhetnek, akik legalább jó tanulmányi átlaggal rendelkeznek, a belgyógyászat terén kiemelkedő eredményt érnek el - esetleg ebben a témakörben tudományos diákköri munkát is végeznek - és szociális helyzetüknél fogva rászorulónak minősülnek.

A jutalmat évente egy, legfeljebb két hallgató kaphatja meg. A felhasználásról rendelkező szabályzat 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján a 2002- 2003. tanévi elbírálási feltételeket az alábbiakban szabályozzuk.

Pályázatot nyújthatnak be a belgyógyászat terén nyújtott összteljesítményük alapján azok a IV., V. és VI. éves orvostanhallgatók, akik:

- legalább jó tanulmányi átlageredményt értek el a 2002-2003. tanévben,

- belgyógyászatból, valamint a határterületi tárgyakból (kardiológia, pulmonológia) jeles vizsgaeredményt értek el, - szociális támogatásban részesülnek.

A pályázatot augusztus 31-ig kell benyújtani a Dékáni Hivatalba.

A pályázathoz mellékelni kell: - kimutatást a 2002-2003. tanévben elért tanulmányi eredményről (tárgyanként felsorolva),

- TDK munkáról jellemzést, - belgyógyászati tanulmányi versenyen elért eredményről igazolást, - rektori pályamunkát, TDK, vagy orvosi kongresszusi előadás kéziratát, orvosi folyóiratban megjelent közleményt.

Az elbírálás módja: A dékánhelyettes elnökletével működő bizottság szavazás alapján dönt a jutalom odaítéléséről.

A díj átadására a soron következő Kari Tanácsülésen kerül sor.

Dr. Szollár Lajos


Kiváló Dolgozó

Apor János (Központi Textiltisztító és Javító Üzem) Annak idején mezőgazdasági technikusi oklevelet szerzett, de - miért, miért nem? - az elektroműszerészet elcsábította. Nagyüzemekben dolgozott, s mindig a megelőző karbantartás területén. Korábbi helyein is meg voltak elégedve munkájával, ott is volt kiváló dolgozó.

1996 óta dolgozik jelenlegi helyén, ahová hirdetés útján került. A változtatás oka? Munkahelye közel van a lakásához, s ez bizony - ismerve a közlekedési viszonyokat - nagy előny. Tennivalója?

Az üzem gépeinek, berendezéseinek tervszerű karbantartása, s szükség esetén javítása. Néha alkatrészhiány gátolja a munkáját, sőt, a technika ördöge is meg akarja tréfálni őt. Hát, ez bizony nehezen megy. Szaktudása, gyakorlata átsegíti a problémákon, mert ha egyszer valami működhet, annak működnie is kell. Tavaly Kiváló Dolgozó lett.

-ke-

 


Vissza